Menu
A pontrendszerről
Előzmények
2007-ben került kezembe Dr. Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyve, amelyet magyarul az Önkonet Kft. adott ki 2004-ben (második kiadás). A könyv 16. fejezetének címe és tartalma: Az elismerés és az értékelés módszerei. Számomra újszerű volt az ott leírt fejlődési pontrendszer (ponttáblázat). Ennek a lényege az volt, hogy a felmérőket úgy kell összeállítani, hogy a megszerezhető pontok száma mindig 100 pont legyen. Az év során, ha valaki a következő felmérő írásakor – az előző felmérők átlagához képest - jobban teljesít, akkor úgynevezett haladási pontokat (fejődési pontokat) kapnak a tanulók az alábbi táblázat (Kagan: 16:4) szerint:
Előzmények
2007-ben került kezembe Dr. Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyve, amelyet magyarul az Önkonet Kft. adott ki 2004-ben (második kiadás). A könyv 16. fejezetének címe és tartalma: Az elismerés és az értékelés módszerei. Számomra újszerű volt az ott leírt fejlődési pontrendszer (ponttáblázat). Ennek a lényege az volt, hogy a felmérőket úgy kell összeállítani, hogy a megszerezhető pontok száma mindig 100 pont legyen. Az év során, ha valaki a következő felmérő írásakor – az előző felmérők átlagához képest - jobban teljesít, akkor úgynevezett haladási pontokat (fejődési pontokat) kapnak a tanulók az alábbi táblázat (Kagan: 16:4) szerint:
Felmérő pontszámai |
A fejlődés pontszámai |
Megjegyzés |
5 vagy több ponttal az alapszint alatt |
0 pont |
Többre vagy képes! |
Mínusz 4 és plusz 4 között |
1 pont |
Teljesítményed átlagos – de képes vagy javítani |
5-9 az alapszint fölött |
2 pont |
Jobb, mint az átlagod – jó munka! |
10 vagy több az alapszint fölött vagy a tökéletes válasz |
3 pont |
Remek! Sokkal jobb, mint az átlagod! |
A 95 és 90 % közötti teljesítés sohasem kap kevesebbet, mint 2 haladási pontot, a 100 %-os teljesítményért mindig 3 fejlődési pont jár. |
Kagan szerint nem az osztályzatokat befolyásoljuk a kapott fejlődési pontokkal, hanem az elismerés részeként, ezen pontok alapján, különböző dicséretben részesülnek a jól teljesítő diákok (Pl. A hónap tanulója stb.).
Kipróbáltam a rendszert, nálam igazából nem működött. A tanulók nem dicséretet akartak, hanem plusz érdemjegyeket, hogy jobb legyen az átlaguk. A magyar iskolakultúrában a tanulók és szüleik tapasztalatom szerint még mindig érdemjegycentrikusak. Egyedül a kapott jegy számít, az a mérvadó.
Szerettem volna, ha lenne mégis egy olyan értékelési rendszer, amely a tanulók szorgalmát, befektetett energiáját jutalmazza. Egy tanári tréningen (Hősök Tere – www.hosoktere.org) való részvétel után elolvastam Carol S. Dweck Szemléletváltás könyvét, amely megerősített abban, hogy az értékelési rendszert át kell alakítani. Ekkor már tagja voltam a Microsoft InnovatívTanárok közösségének, ahol Prievara Tibor is sokszor tartott előadást e témában. Az első mesterprogramom részeként kialakítottam az iskolánkban is egy értékelési pontrendszert, amelyet már többen használunk a mindennapi gyakorlatban. A mesterprogramom külső szakmai támogatója a Tanárblog (www.tanarblog.hu) csapata lett (Prievara Tibor és Nádori Gergely). Az ő két könyvük, A 21. századi tanár (Budapest: Neteducatio Kft. 2015.) és A 21. századi iskola (Budapest: Enabler Kft. 2018.), nagy segítség volt számomra a saját pontrendszer kialakításában. Emellett sok ötletet kaptam a Gamification a magyar oktatásban nevű Facebook csoportban is.
Hol tartunk?
Általános iskolában tanítok, ahol a diákok digitális kompetenciájának fejlesztésére sok időt kell fordítani ahhoz, hogy ők a számukra szokatlan, új eszközöket vagy egy tanulói platformot használni tudjanak. A szülők hozzáállása sem támogatja mindig az innovációt. Úgy látom, hogy sok szülő bizonytalan abban a kérdésben, hogy engedélyezheti-e tinédzser korú gyermekének a „kütyük” használatát vagy nem. A „kütyü” szó is inkább pejoratív értelmű. Egyre több felmérés születik arról, hogy a képernyő előtt eltöltött idő mennyire károsan befolyásolhatja az óvodás korú gyermekek agyi fejlődését (Pl. John S. Hutton, Jonathan Dudley, Tzipi Horowitz-Kraus (2019):Associations Between Screen-Based Media Use and Brain White Matter Integrity in Preschool-Aged Children. in: URL: http://jamanetwork.com/article.aspx?doi=10.1001/jamapediatrics.2019.3869.) Más kutatási eredmények szerint, iskoláskorú gyermekeknél már nem befolyásolja a képernyőhasználat a gyermekek agyi fejlődését, inkább a nézett tartalmak azok, amelyek mentális problémát okozhatnak a fiatalkorúaknak (Orben, Amy és Przybylski , Andrew K. (2019): Screens, Teens, and Psychological Well-Being: Evidence From Three Time-Use-Diary Studies in: https://doi.org/10.1177%2F0956797619830329). Szerintem több előnye van a digitális eszközök effektív használatának, mint hátránya.
A probléma mélyén inkább a családok mindennapjának szervezését és a rossz szülői mintákat látom. Az eszközök önmagukban nem rosszak. Sőt, értelmes használatuk során segítségünkre vannak. Amikor már rendelkeznek a tanulók digitális eszközökkel (okostelefon, számítógép, laptop, tablet, …), akkor nem maga az eszköz megléte, vagy az eszközhasználatra fordított idő hossza, hanem az azon folytatott aktivitás jellege az, amely leginkább összefüggést mutat a különböző területen mért tanulói teljesítménnyel (Lannert Judit (2014): A magyar tanulók digitális írástudása a 2012-es PISA adatok alapján. In: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport (2014): Digitális pedagógus konferencia 2014, URL: http://www.eltereader.hu/media/2014/11/Okt_inf_DPK_READER.pdf alapján). Én már nehezen tudom elképzelni a tanulásszervezést tanulói platform használata nélkül (megjegyzés: mi a Microsoft Teams-et használjuk).
Tapasztalatom szerint minél korábban ismertetem meg a tanulóimmal az új rendszert és a használni kívánt alkalmazásokat, weboldalakat, annál könnyebben fogadják el azokat. Abban a német csoportomban, ahol már a 4. osztályban (alsó tagozat) kezdtem a digitális átállást és kellő időt fordítottam a bevezetésre, sokkal kevesebb problémába, ellenállásba ütköztem. Viszont azon osztályokban (pl. fizika tanítása), ahol csak később, 7. osztályban tudtam bevezetni a tanulói platformot és a pontrendszert, sokkal nagyobb volt az ellenállás és nehezebb fogadták el az új értékelési rendszert. A tanulói és a szülői visszajelzések alapján idővel, több etap teljesítése után, ők is megszerették ezek használatát.
Jelenleg matematika, fizika és nemzetiségi német nyelv tanítása során alkalmazom a pontrendszert és használok tanulói platformot. Minél nagyobb egy tantárgy óraszáma, annál könnyebb lemondani a tananyag „hajszolásáról” és időt szakítani a tanulók digitális eszközhasználatának megsegítésére, az eszközök használatának gyakorlására. Ez az idő később megtérül.
Persze más tényezők is befolyásolják a pontrendszer használatának és az esetleges projektszemléletű oktatásnak a bevezetését. Az iskolarendszer erősen tesztorientált. A nemzetközi stratégia a formális oktatás három fő elemét, a tantervet, a tanítást és az értékelést, egyre inkább standardizálni próbálja (pl. PISA mérések). Van Nemzeti tantervünk, Országos Kompetencia Mérésünk és felvételi rendszerünk. Ez bizonyos versenyhelyzetbe sodorja az iskolákat és a tanulókat. A versenyszemlélet sajnos rányomja a bélyegét a mindennapi oktatásra. Mind a tanulók, mind azok szülei és a tanárai is kényszerhelyzetben vannak. A siker mutatója az, hogy mennyire jól sikerültek ezek a mérések a két fő tantárgyból, matematikából és magyar nyelvből. A standardizálás gátolja a kreativitást, növeli a tanulókban a szorongást és a teljesítménykényszert (Ken Robinson és Lou Aronica (2018): Kreatív iskolák. HVG Könyvek, Budapest).
Ilyen környezetben nehezebb dolga van egy tanárnak a matematika tanítása során színesebb tanulói projektek beépítésére a tanmenetbe, a helyi tantervbe. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom a különböző témahetek bevezetését (pl. Digitális Témahét).
Az idegen nyelvek tanítása során könnyebb dolgom volt a pontrendszer elfogadtatásával. Még csak teszt jelleggel, de már bevezettem egy németes csoportomban a hashtag.school (https://e-studygroup.com/) használatát, de még többnyire a játékosítás kezdeti szintjén állunk. A következő lépés lesz az online eszközeink integrált kapcsolódása a gamification platformhoz.
Jelenleg kb. 5 hétig tart egy etap, amit végül az elért pontszámok alapján jeggyel is értékelünk az e-naplóban. Mivel egy etap hosszabb ideig tart, illetve egy folyamatot értékelünk vele, ezért két jegyet ér az arra kapott érdemjegy és legtöbbször két hónapra vezetjük azokat az e-naplóba.
Ez a szabályozás már az iskolánk pedagógiai programjába is belekerült:
"c) A pontrendszer használata: A tanulás-tanítás folyamata etapokra van felosztva, melyek hossza min. 3, max. 6 hét. Az etapok során a tanulók előre megkapják az elvégzendő feladatokat. A feladatok változatosak, tartalmaznia kell kötelező és választható feladatokat is. A pontok szerzése az etapok teljes ideje alatt lehetséges. A pontok átváltása jegyekre előre meghatározott módon történik. A kapott jegy két jegyet ér, két külön jegyként kerül az e-naplóba. Az a tanuló, aki nem teljesíti az etapot, témazáró dolgozatot kell, hogy írjon az etap során megtanultakból." (Pedagógiai Program 72. oldal, URL: http://zimandy.hu/dokumentumok/iskolai/Pepo2019.pdf )
Minta
Lépések:
A pontokat különböző, több készséget felölelő, a tanulók érdeklődési körének megfelelő feladatok elvégzése során lehet(ett) megszerezni.
Német nyelv
Szavak tanulása:
Matematika
Tananyag szerint:
Tananyag:
Következő oldal 2/2
Kipróbáltam a rendszert, nálam igazából nem működött. A tanulók nem dicséretet akartak, hanem plusz érdemjegyeket, hogy jobb legyen az átlaguk. A magyar iskolakultúrában a tanulók és szüleik tapasztalatom szerint még mindig érdemjegycentrikusak. Egyedül a kapott jegy számít, az a mérvadó.
Szerettem volna, ha lenne mégis egy olyan értékelési rendszer, amely a tanulók szorgalmát, befektetett energiáját jutalmazza. Egy tanári tréningen (Hősök Tere – www.hosoktere.org) való részvétel után elolvastam Carol S. Dweck Szemléletváltás könyvét, amely megerősített abban, hogy az értékelési rendszert át kell alakítani. Ekkor már tagja voltam a Microsoft InnovatívTanárok közösségének, ahol Prievara Tibor is sokszor tartott előadást e témában. Az első mesterprogramom részeként kialakítottam az iskolánkban is egy értékelési pontrendszert, amelyet már többen használunk a mindennapi gyakorlatban. A mesterprogramom külső szakmai támogatója a Tanárblog (www.tanarblog.hu) csapata lett (Prievara Tibor és Nádori Gergely). Az ő két könyvük, A 21. századi tanár (Budapest: Neteducatio Kft. 2015.) és A 21. századi iskola (Budapest: Enabler Kft. 2018.), nagy segítség volt számomra a saját pontrendszer kialakításában. Emellett sok ötletet kaptam a Gamification a magyar oktatásban nevű Facebook csoportban is.
Hol tartunk?
Általános iskolában tanítok, ahol a diákok digitális kompetenciájának fejlesztésére sok időt kell fordítani ahhoz, hogy ők a számukra szokatlan, új eszközöket vagy egy tanulói platformot használni tudjanak. A szülők hozzáállása sem támogatja mindig az innovációt. Úgy látom, hogy sok szülő bizonytalan abban a kérdésben, hogy engedélyezheti-e tinédzser korú gyermekének a „kütyük” használatát vagy nem. A „kütyü” szó is inkább pejoratív értelmű. Egyre több felmérés születik arról, hogy a képernyő előtt eltöltött idő mennyire károsan befolyásolhatja az óvodás korú gyermekek agyi fejlődését (Pl. John S. Hutton, Jonathan Dudley, Tzipi Horowitz-Kraus (2019):Associations Between Screen-Based Media Use and Brain White Matter Integrity in Preschool-Aged Children. in: URL: http://jamanetwork.com/article.aspx?doi=10.1001/jamapediatrics.2019.3869.) Más kutatási eredmények szerint, iskoláskorú gyermekeknél már nem befolyásolja a képernyőhasználat a gyermekek agyi fejlődését, inkább a nézett tartalmak azok, amelyek mentális problémát okozhatnak a fiatalkorúaknak (Orben, Amy és Przybylski , Andrew K. (2019): Screens, Teens, and Psychological Well-Being: Evidence From Three Time-Use-Diary Studies in: https://doi.org/10.1177%2F0956797619830329). Szerintem több előnye van a digitális eszközök effektív használatának, mint hátránya.
A probléma mélyén inkább a családok mindennapjának szervezését és a rossz szülői mintákat látom. Az eszközök önmagukban nem rosszak. Sőt, értelmes használatuk során segítségünkre vannak. Amikor már rendelkeznek a tanulók digitális eszközökkel (okostelefon, számítógép, laptop, tablet, …), akkor nem maga az eszköz megléte, vagy az eszközhasználatra fordított idő hossza, hanem az azon folytatott aktivitás jellege az, amely leginkább összefüggést mutat a különböző területen mért tanulói teljesítménnyel (Lannert Judit (2014): A magyar tanulók digitális írástudása a 2012-es PISA adatok alapján. In: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport (2014): Digitális pedagógus konferencia 2014, URL: http://www.eltereader.hu/media/2014/11/Okt_inf_DPK_READER.pdf alapján). Én már nehezen tudom elképzelni a tanulásszervezést tanulói platform használata nélkül (megjegyzés: mi a Microsoft Teams-et használjuk).
Tapasztalatom szerint minél korábban ismertetem meg a tanulóimmal az új rendszert és a használni kívánt alkalmazásokat, weboldalakat, annál könnyebben fogadják el azokat. Abban a német csoportomban, ahol már a 4. osztályban (alsó tagozat) kezdtem a digitális átállást és kellő időt fordítottam a bevezetésre, sokkal kevesebb problémába, ellenállásba ütköztem. Viszont azon osztályokban (pl. fizika tanítása), ahol csak később, 7. osztályban tudtam bevezetni a tanulói platformot és a pontrendszert, sokkal nagyobb volt az ellenállás és nehezebb fogadták el az új értékelési rendszert. A tanulói és a szülői visszajelzések alapján idővel, több etap teljesítése után, ők is megszerették ezek használatát.
Jelenleg matematika, fizika és nemzetiségi német nyelv tanítása során alkalmazom a pontrendszert és használok tanulói platformot. Minél nagyobb egy tantárgy óraszáma, annál könnyebb lemondani a tananyag „hajszolásáról” és időt szakítani a tanulók digitális eszközhasználatának megsegítésére, az eszközök használatának gyakorlására. Ez az idő később megtérül.
Persze más tényezők is befolyásolják a pontrendszer használatának és az esetleges projektszemléletű oktatásnak a bevezetését. Az iskolarendszer erősen tesztorientált. A nemzetközi stratégia a formális oktatás három fő elemét, a tantervet, a tanítást és az értékelést, egyre inkább standardizálni próbálja (pl. PISA mérések). Van Nemzeti tantervünk, Országos Kompetencia Mérésünk és felvételi rendszerünk. Ez bizonyos versenyhelyzetbe sodorja az iskolákat és a tanulókat. A versenyszemlélet sajnos rányomja a bélyegét a mindennapi oktatásra. Mind a tanulók, mind azok szülei és a tanárai is kényszerhelyzetben vannak. A siker mutatója az, hogy mennyire jól sikerültek ezek a mérések a két fő tantárgyból, matematikából és magyar nyelvből. A standardizálás gátolja a kreativitást, növeli a tanulókban a szorongást és a teljesítménykényszert (Ken Robinson és Lou Aronica (2018): Kreatív iskolák. HVG Könyvek, Budapest).
Ilyen környezetben nehezebb dolga van egy tanárnak a matematika tanítása során színesebb tanulói projektek beépítésére a tanmenetbe, a helyi tantervbe. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom a különböző témahetek bevezetését (pl. Digitális Témahét).
Az idegen nyelvek tanítása során könnyebb dolgom volt a pontrendszer elfogadtatásával. Még csak teszt jelleggel, de már bevezettem egy németes csoportomban a hashtag.school (https://e-studygroup.com/) használatát, de még többnyire a játékosítás kezdeti szintjén állunk. A következő lépés lesz az online eszközeink integrált kapcsolódása a gamification platformhoz.
Jelenleg kb. 5 hétig tart egy etap, amit végül az elért pontszámok alapján jeggyel is értékelünk az e-naplóban. Mivel egy etap hosszabb ideig tart, illetve egy folyamatot értékelünk vele, ezért két jegyet ér az arra kapott érdemjegy és legtöbbször két hónapra vezetjük azokat az e-naplóba.
Ez a szabályozás már az iskolánk pedagógiai programjába is belekerült:
"c) A pontrendszer használata: A tanulás-tanítás folyamata etapokra van felosztva, melyek hossza min. 3, max. 6 hét. Az etapok során a tanulók előre megkapják az elvégzendő feladatokat. A feladatok változatosak, tartalmaznia kell kötelező és választható feladatokat is. A pontok szerzése az etapok teljes ideje alatt lehetséges. A pontok átváltása jegyekre előre meghatározott módon történik. A kapott jegy két jegyet ér, két külön jegyként kerül az e-naplóba. Az a tanuló, aki nem teljesíti az etapot, témazáró dolgozatot kell, hogy írjon az etap során megtanultakból." (Pedagógiai Program 72. oldal, URL: http://zimandy.hu/dokumentumok/iskolai/Pepo2019.pdf )
Minta
Lépések:
- Egy etap megtervezése, a feladatok és azokra kapható pontok kijelölése. Egyedül, vagy a csoportbontásban tanított tantárgyak esetében a kollégával közösen. A tanulók maguk is választhatnak extra feladatokat, az erre kapható pontokat velük beszéljük meg.
- Az etap ponttáblázatának megosztása, feladatok kiosztása. Microsoft Teams platform használatával, a pontok vezetése ezen belül a One Note osztályjegyzetfüzetben (később csapatjegyzetfüzetben).
- Szükség esetén a határidők és a ponttáblázat módosítása (elmaradt órák, betegség vagy egyéb miatt).
- A kapott pontok átváltása, a többletpontok kezelése.
A pontokat különböző, több készséget felölelő, a tanulók érdeklődési körének megfelelő feladatok elvégzése során lehet(ett) megszerezni.
Német nyelv
Szavak tanulása:
- Nyelvtani ismeretek: kisdolgozatok írása, nyelvtani szabályokról magyarázó kisfilm készítése, online teszt készítése, dolgozat feladatának tervezése, elkészítése
- Dialógusok felmondása, elmondása, kisfilm készítése, prezentáció (online, tabló, ppt, prezi, sway…) készítése egy témában, egy témáról, egy idegen nyelvű dal vagy ének előadása, feldolgozása, videófelelet, felvételi vagy nyelvvizsga tétel felmondása
- Fogalmazások egy témában, egy cikk összefoglalása, vázlatkészítés, levélírás, érvelés: pro és kontra mondatok egy témában, dalszövegek átírása,
- Tesztek eredménye, tesztek gyakorlása
- Képregények készítése különböző technikákkal, online feladatok készítése a többiek számára, projektmunka értékelése, projektmunkában való részvétel, rajz, művészeti alkotás, Minecraft kalandpálya készítése egy adott témakörben, Scratch bemutató készítése, könyvajánló készítése,
Matematika
Tananyag szerint:
- kisdolgozatok, tesztek írása, tananyagról vagy egy problémáról magyarázó videó készítése, videófelelet, feladatsorok készítése a többiek számára, bemutató eszköz készítése és annak használatának bemutatása, csoportmunka során gyűjtött pontok a tanórán vagy otthon, gyakorló feladatok elvégzése, versenyfeladatok megoldása, szorgalmi feladatok megoldása, osztálytárs korrepetálása
- Projekt során szerzett pontok, prezentáció egy témában, prezentáció egy matematikusról, kódolás a matematikában (algoritmusok a feladatmegoldás során)
Tananyag:
- Kisdolgozatok eredménye, kísérletek bemutatása (kisfilm, videófilm magyarázattal vagy képek és magyarázatok), tutorial videó készítése, feladat megoldásának bemutatása videóban, online tesztfeladatok készítése, megosztása (Quizlet, Quizizz, Learningapps, Microsoft Forms, egyéb), prezentációk készítése, azok előadása, csoportmunkára kapott pontok, tablók, poszterek készítése, tudósokról prezentáció készítése, tananyag tömörítése,
- projektmunka, miniprojekt vállalása, kódolás a fizikában (algoritmusok a feladatmegoldás során), kísérleti eszközök készítése, idővonal készítése, egyéni művészeti alkotás
Következő oldal 2/2
